NIB

VOLT  EGYSZER  EGY  KERESZTÉNYSÉG

ALAPOK

A ZSIDÓ-KERESZTÉNY SZENT KÖNYVEK VERSEI SZERINT

Mert Istennél nincs személyválogatás: mindenhol, mindenek által szól és kopogtat a szellemben érzékenyeknek

- akinek van füle a hallásra, hallja -

Kezdetben az emberiség birtokolt egy csodálatos titkot, amit később elveszített. Ez a titok maga volt az ÉLET, a létezés értelme. Az ÉLET - görögben D’ZÓÉ - egy folyamatos élet-áramlat, amelynek megfoghatatlan a kezdete és a vége. Ez maga a boldogság forrása. Az Élet Isten természete, amely örökké zubog, forr és áramlik. Ha egyszer belekóstolsz, nem nyugszol, míg újra nem ihatsz folyójából. Rájössz, hogy ez a létezésed értelme, és minden más, amit eddig kaptál az életedben, csak illúzió és csalóka szemfényvesztés volt ehhez képest. Rájössz, hogy eddig hamis forrásból éltél, és ezután csak ez az isteni forrás az, amiből élni kívánsz.

“És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek”  

 – I.Móz.21:19 –

“..Adj áldást nékem! Mivelhogy száraz földre helyeztél engem, adj azért nékem vízforrásokat is. És néki adá a felső forrást és az alsó forrást”  

– Józs.15:19 –

“Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká”  

– Zsolt.107:35 –

“És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy”

– Ésa.58:11 –

“Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne”

– János 4:14 –

“Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Lélekről, amelyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg”  

 – János 7:38,39 –

Ahogy a héber-féle prezentációban is ki van nyilatkoztatva, kezdetben az emberiség még boldog volt. Egységben élt Alkotójával a Kertben, és rendszeresen meríthetett a kimeríthetetlen forrásból, Isten természetéből. De nem teljesedhetett be a végtelen isteni élettel, mert azt tapasztalta, hogy újra és újra vágyakozott a találkozásokra, hűvös alkonyatokon. És Ő jött, és adott magából, mert Ő is vágyott az ember után, jobban, mint ahogy egy anya a tejre szomjas kisdede után. Olyan csodálatosan ragaszkodó volt a szeretet kettejük között, amire ma nincs emberi fogalom, hogy leírhassa azt. Mindketten kölcsönös függőségben éltek egymással, és napközben is csak az esti beszélgetésekre tudtak gondolni, amelyekben újra egyesülhetett és összeolvadhatott a szívük.

De várjunk csak! Talán nem vesszük észre, elsőre, meg másodikra, meg…, de ez a gyönyörűen induló történet nem egészen kerek. A leírás már korábban is tartalmazott kérdőjeleket. Mózes első könyve „Teremtés”- könyvének van nevezve, de valójában az első vers után már nem teremtés, hanem rendezés és alkotás zajlik egy olyan világban, amit a káosz sötét vizei uralnak. „A Föld pedig puszta és kietlen, és sötétség borítja be a mélység színét”. Engedtessék csak ide néhány kérdőjel (???)! Azután az embernek testét ennek az eredetileg sötét világnak anyagából alkotta-építette, majd Isten Lelke lett belefújva ebbe a holt matériába, amitől élő lélek lett az ember e holt-testben. Kettős identitás?? Ide is kérdőjelek!

Azután – miután egy poláris, duális, ellentmondásos világba alkotta holt-testbe fújta saját lelkét (sötétség világa, ahova Isten egy kis fényt is küldött, a sötétség mellé rendelve azt) –, nem volt az Isten és Fia kapcsolata zavartalan, mert csak időközökként találkozhattak a kertben, ráadásul „hűvös alkonyatokon”! Megszakított, nem folyamatos – tehát zavart kapcsolat a szülő és újszülöttje között! Hűvös! Alkonyat! (???) Ide is kellenek azok a kérdőjelek ám! Mindezeknek egyenes következménye a függőség, ami félelemmel vegyes sóvárgással jár. Hisz egy ilyen egyedül-hagyottság alkalmával történő szigorú parancsmegszegés után bujkál, rejtőzködik a gyermek „megfélemülve” a hazajövő szülő elöl, nem véletlen, mert az meg is átkozza gyermekét és tevékenységeit. Sok-sok kérdőjel, egyenlőre zárójellel bezárva! (?????????)

Az ember különleges teremtménye Istennek. Nincs sem a látható, sem a láthatatlan dimenziókban hozzá hasonló. Az ember Isten hasonlatosságára formáltatott, és a létezés minden szintjén – a Kerubok, Szeráfok, szolgáló Angyalok, hatalmasságok, fejedelmek, bírák, gonoszságnak szellemei és démonok szintjén is –, ha ezen lények az emberre tekintenek, Isten hasonmását, Isten élő ikonját láthatják benne. A kinyilatkoztatás senkire nem mondja az emberen kívül, hogy a JEHOVA ÉLOHIM* (ÖRÖKKÉ-VALÓ ISTENEK) ezt mondta volna: termtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy Istenhez hasonló Úr legyen a világban.

*[Korábban írtuk már, de hátha nem olvasták egyesek ezt a részét a tanulmányoknak: – JHVH – A héber nyelvben minden szónak, és így minden NÉVNEK igen gazdag jelentés tartalma van. Isten NEVE természetéből adódóan még inkább nehezen „viseli” azt, hogy néhány rövid fogalomba tömörítsük. Amit a Károlihoz hasonlóan a legtöbb fordítás úgy ad vissza, hogy VAGYOK, a mögött egy lét-ige áll, nyelvészetileg furcsa, folyamatos ige-időben. Kb. így: VOLTAM-VAGYOK-LESZEK! Ez Istennek egy tér-idő háromság meghatározása, ami azt takarja, hogy Ő betölti az időt és a teret annak teljességében, sőt, ezen felül és túl van az Ő létezése, mert Ő a FOLYAMATOSAN VAN. Ebből a természet feletti természetéből adódóan Ő Maga a LÉT forrása, Ő a Léteztető, belőle áramlik ki a mindenség, és benne is találja meg célját és értelmét. A Héber eredetű fordítások úgy adják vissza legegyszerűbben a Nevet, mint: ÖRÖKKÉ-VALÓ, ÖRÖKKÉ-ÉLŐ! Vagyis Ő a TELJES VALÓSÁG, az ABSZOLÚT és VÉGSŐ VALÓSÁG! Természetesen Isten sok más néven is kijelentette magát, hiszen korlátlan lényét nem lehet néhány szóban, kifejezésben lekorlátozni... stb.]

Kezdetben tehát az ember Isten-képűvé lett alkotva, és ezért csak Atyja közelségében érezte magát boldog és felemelő biztonságban. A mai napig Őt keressük, mert elvesztettük, és mindannyian szűkölködünk Isten Dicsősége nélkül, Isten természete nélkül, a Vele való egyesülés nélkül. Elszakadtunk Tőle és hiánya rendkívüli módon fáj, és a szívünkbe lévő űrt semmilyen e világban megtapasztalható dolog nem képes maradéktalanul betölteni.

Semmi és senki nem tudja szívünknek azt a titkos, üresen maradt fiókját kincsekkel megtölteni, hogy megvigasztalódhassunk. Csak az Ő Élő Szeretete, csak az Ő Szíve, amelyből szüntelen árad az élő valóság, amely értéket és értelmet adhat létezésünknek. Amikor Ő megérkezik és szívünkhöz ér, azt nem lehet semmivel összekeverni. Az olyan, mint egy igazi hazatalálás. Úgy csak Isten tud szólni. Ezt csak a szívünk érti...

Amikor az Atya megformálta, megalkotta ennek az univerzumnak élettelen anyagából az ember „sátrát”- testét -, akkor az még csak egy külső, anyagi forma volt, de hiányzott belőle a tartalom, a lényeg, amitől az ember, ember, és nem csak egy állati, biológiai hústest. Isten odament ehhez az élettelen „építési” remekműhöz és megtöltötte önmaga természetével. Egészen közelhajolt hozzá, ráborult az arcára, és belehelte saját fotójába a saját isteni életét.

Érdemes elgondolkodni ezen a hihetetlen intimitáson. Hol olvasol még olyat a teremtés történetében, hogy egy lénynek előbb MEGTEREMTI még élettelen hústestét [gövija],  a személyiségének külső hordozóját [sóma], és EZUTÁN külön aktusként a saját isteni tulajdonságokat hordozó életét [ruach; pneuma] belepumpálja ebbe az anyagba? Igen! Az ember teste alkotva lett igazából – s nem a semmiből teremtve – a többi lényhez hasonlóan. De észre kell venni, hogy míg más teremtésnél a külső és annak belső tartalma - egy szó által - egyidőben lett életre hívva, addig maga az ember egy külön aktus által lett az, aki!

Egyéb lényeknél- Egy parancs: LEGYEN!  és Lett!

Embernél-

1.  a külső gondos megformálása,    majd

2.  a belső ember-tartalom bele fújása közvetlenül Istenből a testbe!

A hús-testbe lehelt emberi szellem az állatokkal szemben ezen a különleges módon lett földi élőlénnyé, vagyis nefessé!

Az embernél Isten nem a „távoli” Égből küldött egy parancs-szót, egy igét, hanem SZEMÉLYESEN odahajolt a testhez, és FIZKAI kontakttusba lépett vele úgy, hogy Önmagából, az Ő bensejéből fecskendezett isteni szellemet a fizikai húsba! Ettől lett az ember, élőlénnyé, aki így most már nem csak az Atya Szívében élt, hanem önálló létformát kapott azzal, hogy Isten kebeléből e testbe lett fújva. Igen, Isten kibocsátotta Szellemét közvetlen kapcsolódás által a fizikai testbe, és így MEGSZÜLTE a földi Fiát! Ahogy én az apámé vagyok, ugyan-úgy Ádám is az Apjáé, vagyis Isten fia. (Luk.3:38)

                         Szellem + hús    =     psziché - lélek

Még egyszer szeretném hangsúlyozni: az embernek van teste, amit a Teremtő-Rendező formált a már korábban a sötét mélység vizeiből előhívott földi porból, anyagból. De ez önmagába még csak egy „hulla”, egy élettelen báb volt és nem ember! Istenhez hasonló ember akkor lett, mikor az Atya bensejéből, a Szellemének egy részét, Szívének egy „darabkáját” bele lehelte a testbe, és így az ember /- akinek identitása ezekszerint abszolút szellemi eredetű, hiszen Jézus szerint:

ami testtől születik az test, ami pedig Szellemtől az szellem –/,

tehát az Istentől született emberi szellem a testbe fújva és azzal egye-sülve élőlénnyé, vagyis élő lélekké lett. Figyeld meg, hogy ezzel szemben élettelen állati tetemekhez nem ment oda Isten, mondjuk, hogy beindítsa légzésüket befújás által. Erre nem volt szükség ahhoz, hogy beinduljanak az életfolyamataik. Ehhez elég volt egy parancs a Mindenhatótól. Az emberhez tehát másért hajolt le, azért, hogy önmagából adjon belé, és nem pusztán a légzés elindítitása kedvéért. Tehát szellem-identitás, plusz bukott/káosz- anyag identitás. Nem idegen tudomány ez kérem, hanem a héber ó-szövetség előképzés-mentes olvasása.

Az újszövetségi iratok hangsúlyozzák az ember szellem voltát, hiszen az Atya Szellem, akit csak szellemben lehet imádni. Ha az ember nem lenne szellemi lény, akkor az állatokhoz hasonlóan csupán ösztönlény lenne, aki soha nem keresné az isteni eredetének gyökereit. Az állatokban nincs sóvárgás szellemi, elvont dolgok keresése után, hiszen nincs szellemük, ami által kapcsolódhatnának a Szellem Istenhez, őket csak a káoszból kiemelt, poláris világba hozott hústest hajtja (és időnként bizonyos entitásoktól való megszállottság). Ők egyszerűen meg lettek teremtve egy parancsszó által, és az Atya nem hajolt rá a testükre, hogy Személyes formában leheljen beléjük Szent Szelleméből.

Az apostoli levelek ezért az embert megkülönböztetve kezelik, akinek testéről úgy beszélnek például, hogy az épület; ház; templom; sátor vagy edény, amiben az EMBER maga lakik, és amiből az EMBER el is költözik. Az emberen kívül semmilyen más lényről nem beszélnek így az Írások, csak az Emberfiáról, vagyis Jézus Krisztusról. Ő az utolsó Ádám és a második, az Új Ember, aki a menyből való, tehát szellem (I. Kor. 15: 45-47!!!).

Aki az Úrral egyesül, egy szellem Ő vele- mondja Pál, Isten számomra hiteles embere (I.Kor.6:17). Tehát ha te egyesülnél Istennel, Egy szellemmé válnál vele az apostoli tanítás szerint! Mi következik ebből? Az, hogy az eredendően „két” szellemből egy lenne, vagyis te egy szellem vagy. Szellem pedig csak szellemből származhat, vagyis az Atyaisten leheletéből, mint láttuk ősapánk születését. Fizikai hústestben élsz és ezáltal vagy nefes, vagyis húsban élő, de szellemi élőlény, aki mivel szellem, képes a vele egylényegű, Isteni Szellemmel egyesülni. Az emberen kívül semmilyen más alkotásra vagy teremtményre nem igaz a Bibliának ez az állítása. Még a legmagasabb rendű angyalok esetében sem olvashatsz ilyenfajta Istennel való egyesülésről.

Ez az egyesülési-képesség nem pusztán gondolati, akarati egység – mert ez, az embernél a psziché (lélek) területén és nem a szellem területén található –, hanem ez a lényed legmélyebb rétegeibe hatoló, szellemi, lényegi egyesülés, BELSŐ megismerés. Az emberi tudomány ezt a szellemi területet nevezi tudat-alatti régiónak, a személyiségünk alapjának, gyökerének.

Korunk "lélek-búvárai" újra felfedezték azt, ami már évezredek óta kijelentetett az ősi iratok (így többek között a Biblia) lapjain, vagyis hogy ebben az emberi racionális értelemmel el nem érthető és logikailag föl nem térképezhető területből származnak személyiségünk irányító erői és folyamatai, amik abszolút meghatározzák cselekedeteinket, megnyilvánulásainkat, érzelmeinket, és így életünk irányát. Ahogy Salamonnál olvassuk a Példabeszédeiben: MINDEN ÉLET (irányító és energizáló élet-folyamat, indulat, a valóság mozgatásához szükséges erő a döntéseinkhez) a SZÍVBŐL (személyiségünk alapjából, epicentrumából) indul ki, ezért mindennél jobban kell rá vigyáznunk!  – “Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet” – Péld.4:23 –

Ez nem a "felszínen" lévő pszichés, intellektuális értelmünk területe, nem a racionálisan érvelő, érzék-szerveink által fölnevelt, agyi-, értelmi struktúránk dimenziójában található! Ezek a Biblia szerint és a tudomány szerint is a psziché, a lélek területei, ami nem vezet a valódi lényed megismeréséhez és megértéséhez. A te valódi identitásod ennél mélyebben van. Olyan mélyen/magasan, hogy az érzékek által uralt elméd nem hatolhat be erre a szellemi területre. Ezért nevezik a kutatók tudat alatt lévőnek, amit nem lehet öt érzékszervünk által irányított, racionális tudatunkkal elérni.

A tudat megkerülésére az emberek már évezredek óta különböző technikákat találtak és alkalmaztak, a különböző narkotimuktól kezdve a hipnózisig. Ez jól tükrözi azt a vágyat, hogy megértsük eredetünket és önmagunkat, hogy mit miért teszünk, és hogyan tehetnénk még jobban a dolgokat. Azonban ennek van egy hihetetlen nagy árnyék területe, amitől ez a dolog több mint ártatlan, hasznos információnyerés!

Személyünk forrása, a szellemünk Istentől van. Szívünk eredendően egyedül a Teremtő Atyáé, és csak neki van joga azt vizsgálgatni, de Ő is a mi egyetértésünkkel teszi ezt, mert ez egy rendkívül személyes és intim terület. Azonban a tudat természetes védelmi rendszerét (természetes agyi-funkció) kikapcsolni, és kinyílni szellemünkkel Istenen kívül más felé, életveszélyes lehet. Akinek kiszolgáltatjuk személyiségünk irányító erejét, a szívünket, annak hatalmat adunk magunk felett, és ez szabad akaratunk elvesztését eredményezi. Ezért óv olyan erőteljesen az Ige a bálvány-imádástól, mert ilyenkor szó szerint más uralja le szívünket Isten szeretete helyett!

Szellemeddel/szíveddel saját érdekedben csak és kizárólag az Örökkévaló Teremtő és Megváltó Atyádhoz kapcsolódhatsz az Ő Fián, Jézuson keresztül. Csak ekkor lehetsz egészséges, csak ekkor lehetsz biztonságban. A gyermek jól teszi, ha nem hagyja ott a szüleit egy "cukros bácsi" kedveskedő ígéretei miatt!

De akkor hogyan nyithatjuk meg lényünk legmélyét csak Isten előtt? Úgy hogy az Ő számunkra szívünk mélyén kinyilatkoztatott Szavát forgatjuk szüntelen a bensőnkben. Sokaknak ehhez a Bibliának nevezett emlék-könyv a „vezető”, és amíg az ember szellemileg nincs újjászületve, vagy még szellemben kiskorú addig rendben is lehet ez egy bizonyos határig. De az emberek érveit, és beszédeit – így az úgymond Isten Szavát közvetítő „médiumokat” (mint például akár az emberek által fogalmazott, írt, összegyűjtött, megszerkesztett, valamint le- és átfordítgatott Bibliát) – Istentől kapott jogunk és felelősségünk a megvizsgálás szűrőjébe helyezni mielőtt szívünk értelmét félretéve "lenyelnénk" azt, hogy részünké váljon. Ne legyünk annyira naivak, hogy azért mert valaki már mondott egy-két igaznak tűnő dolgot, akkor annak már feltétel nélkül és gátlástalanul teret engedhetünk arra, hogy mindenben uralja gondolkodásmódunkat. Édenben is így kezdődött...! „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai” – Róma 8:14 –

Az Írás szerint EGYETLEN EMBERI közbenjáró, közvetítő létezik legálisan Isten és ember között: az EMBER(!!!) KRISZTUS JÉZUS (I.Tim.2:5), aki A MENNYBŐL VALÓ SZELLEM (I.Kor.14:45-47)! Ő az Atya Élő Igéje (a Logosz), aki hús-testé lett, és így Ádám után Második Emberként, helyreállította azt, ami a Kertben elveszett, vagyis az Isten Szellemének és a hús-testnek, földi, emberi egységét! Sőt! Az Édeni „kereteken” is túlment, és olyan ajándékkal ajándékozott meg minket, amely az Atyaistennel való olyan rendkívüli és egyedi egységbe vezet, mit emberi szív és értelem el sem tud képzelni, mert még sohasem tapasztalta eddig azt senki! – I.Kor.2:9 –

"Megismertetvén velünk az Ő akaratának titkát az

Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt  magában,

Az  IDŐK  TELJESSÉGÉNEK  RENDJÉRE nézve,

hogy  ISMÉT egybeszerkeszt  magának mindeneket

a Krisztusban,  mind amelyek a mennyben vannak,

mind amelyek a földön vannak!"  (Ef.1:9,10;)

Tehát mivel az Isten Igéje Él, most a jelen pillanatban is, és pontosan igei funkciójából fakadóan most is szól és cselekszik; és mivel Pál Thimóteusnak azt merte írni, hogy jelenleg egy közbenjárónk van: az EMBER Krisztus Jézus; és mivel azt is olvastuk, hogy ez a Második Ember mennyből való, megelevenítő szellem; higgyük el hát az Írásnak, hogy erre az Atya által ígért Szellemre van csak szükségünk mint vezetőre az Istenhez.

Ha az ember Krisztuson kívül egy másik ember, vagy szervezet lépne fel ebben a krisztusi szerepben; vagyis magának tulajdonítaná Krisztus kizárólagos üdvözítői jogkörét, menekülj, mert ez antikrisztusi! Ezek azok, akik nyíltan merik hirdetni ezt: csak ha hozzám tartozol, csak akkor nyerhetsz örök életet! A Biblia szerint nincs üdvözítő felekezet vagy vallás, vagy pásztor, hanem csak és kizárólag az ember Krisztus Jézus üdvözíthet! Nincs másik ajtó, amin keresztül beléphetsz az Atya elé, csak Jézus! Egyedül ez az igei, a többi az ördögé és az Antikrisztusé! Felejtsd el, míg a változást lehetővé tevő időben vagy!

A mennyből való megelevenítő Szellem, Krisztus, természetesen elhelyezi földi testében az öt fő-szolgálati ajándékot, hogy mint élenjárók az isteni kijelentések megértésében irányt, példát és buzdítást mutassanak Isten nyájának az egészséges növekedéshez. Ők a szellem-testnek húzó ágazata (a szellemi szülők, akik által valódi hívők lehetünk), akikben az Úr láthatóvá teszi célját, a fejlődés irányát az egész gyülekezete számára. Ez azt jelenti, hogy ahol a Krisztustól rendelt élenjáró most jár, mindannyiunknak oda kell eljutnunk majd, de mire mi oda érünk, a szolgálati ajándék már megint előrébb haladt tőlünk, hogy kövessük benne a Szellem vezetését Isten irányába.

Mit mond Pál, meddig kell ennek így lennie?

"Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek

és az Ő megismerésének egységére,

érett férfiúságra, a Krisztus TELJESSÉGÉVEL ékes

kornak mértékére..."    (Ef.4:13..)

Pálnak adott kijelentés a Krisztusnak földi testében öt ilyen fő ajándékot, szellemi érzékelő- "kaput" nevez meg, akárcsak a Szent Hajlék öt fő oszlopát, amelyeket megkerülve (néhány kivételtől talán eltekintve) lehetetlen bejutni Isten végső és teljes jelenlétébe: ezek a Krisztusban lévő apostolok; próféták; evangélisták; pásztorok; tanítók!

Akárcsak a földi testnek lehetetlen kiigazodni, és értelmes, céltudatos, fejlődő és prosperáló életet élni az öt érzékszerv nélkül, úgy nem tud Krisztus földi teste sem eligazodni és felnőni az öt szolgálati ajándék nélkül! A Gyülekezeti testnek adott ajándékai ugyanolyan elhagyhatatlanok a szellemben való, egészséges járáshoz, mint a földön való normális életünkhöz a látás; hallás; érintés; ízlelés; és szaglás! Ezek nem luxus szervek tehát, amiket nyugodtan elhagyhatunk büntetlenül, következmények nélkül, vagyis anélkül, hogy valami lényegi dolog megváltozna a testben! Isten soha nem tervezett el szellem-érzékszervi fogyatékosságot Krisztus megváltott testének. Az ellenség kívánja nyomoréknak, vaknak, süketnek és csonkának látni ezt a testet. Jól vigyázz, kinek az oldalán küzdesz ezt illetően, amikor nem kívánod Isten eredeti, apostoli elrendezését a földi teste/sátra számára! Addig ébredj, amíg nem késő!!!

A Krisztus teljességének korára eljutni azt jelenti, hogy ugyanazzal vagyok teljes, mint Krisztus, aki az Atya jobbján foglal helyet az Ő dicsőségét élvezve. Ő pedig az Írás szerint Istennel teljes! „Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg” – Kol.2:9 – Mutass rá a földön az Isten teljességére eljutott gyülekezetre, és azonnal elhiszem, hogy az apostolok és a többi ajándékok kora lejárt, vagyis nem időszerű! Ugyanis, ha itt tartanánk, a menyasszony már Urához ragadtatott volna, mint aki elkészült. „Megnyugodhatunk”, hogy erről még nem késtünk le, és ez azt is jelenti, hogy a Biblia szerint még mindig, változatlanul az apostoli korban élünk! Hogy ez miért nem látszik, arról majd egy kicsit később, és máshol.

Tehát Krisztus földön lévő testét nem emberek vezetik, hanem maga az Úr, 1.) szellemi- és/plusz 2.) szolgálati- ajándékokon keresztül. Pál arra kéri a hívőket, hogy ne engedjék meg az embereknek, hogy szabályokkal terheljék őket, hanem maradjanak meg abban a szabadságban, amire Krisztusban, vagyis az életadó Szellemben el lettek hívva. A szabályok halálosan megkötözik az embert, mert azokban nincs élet. Mint már jól tudhatjuk előző tanulmányink alapján is: az Élet Krisztusban van; a betű megöl, ellenben a Szellem megelevenít! (II.Kor.3:6)

Szolgálati ajándék (apostol; próféta; evangélista; pásztor; tanító) nem mindenkiből lesz, de mindannyian eljutunk a hitnek és megismerésnek egységére, mivel szellemi ajándékokat minden hívő kap eredendően a személyes vezetéshez, és ez által meg tudjuk ítélni a szolgálati ajándékok helyes működését, vagy bármely szent irat személyesen nekünk szóló üzenetének igazságát! Azt mondta Jézus: az én juhaim hallják, amit szólok hozzájuk! Mert nem csak a szolgálati ajándékok Istennek Fiai, akiket az Isten Szelleme vezet, hanem Krisztusban mindannyian bemerítkezhetünk a Fiúság szellemébe, Jézusnak nevében! “Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” – Róma 8:15 –

Csak ennek alapján nevezhetjük Istent Atyánknak. Azoknak, akik nem vették a Fiúság szellemét, halott (Istentől, az örök-forrásról leválasztott) maradt a szellemük és ezért csak az „ördögöt”, a káosz anyag-urát nevezhetnék szellemben atyjuknak! Ha Ádámban nyert szellemük a bukott anyag alá temetve, ős-forrásától leválasztva nem nyer isteni életet, az továbbra is a gonosz uralma alatt áll. Hiába járnak akármelyik gyülekezetbe, hiába tágítják az agyukat a Biblia tanításaival, hiába szabályozzák és kötözik merevre testük cselekedeteit, hogy az jónak látszódjon itt a fizikai síkon (holott az Ige szerint nem jó), ha a szellemük nem támadt fel! Az ilyenek még nem születtek újjá, és e nélkül nem léphetnek be az Isten országába, vagyis a mennyei természet erejébe. Nincs még bennük az isteni természet olaja, és az utolsó pillanatban sokan közülük hiába is rohangálnak érte, már be fog zárulni a mennyegző ajtaja. Túl későn fognak ezek a balgák felébredni, amikor is már csak a külső sötétség marad, ahol lesz sírás, jajgatás és fogak csikorgatása.

Olyan helyet kell tehát találnunk, ahol van "spiritusz", ahol van élet, és az Ige Élő módon, energikusan szól – ahogy ez Isten beszédétől teljes joggal el is várható! Ahol nem csak az agyunkhoz, hanem ami sokkalta fontosabb, a szívünkhöz, életünk valódi mozgató forrásához szól maga az Élő Úr, az ajándékokon keresztül. Ha így szól hozzánk az Ige és megnyitjuk magunkat neki – mert ebben az esetben érezni fogjuk, hogy amit kint hallunk hirdetve, az bennünk élő módon visszhangzik –, akkor nem kell feltétlenül értelmezgetni azt, hanem Isten maga tesz bizonyságot bennünk, hogy miről beszél.

Egyszerűen nagyon mélyen érezni, tudni fogjuk. Mert egyszerűen megelevenedik az a számunkra! Élővé lesz a szívünkben, ahonnét minden élet és cselekvés kiindul! Akkor nem lesz egy idő után – egy érettségi út után – szükség arra, hogy valaki megmagyarázza, mi zajlik a bensőmben, hanem tudom, hogy a Jó Pásztor szól, és bővölködő életet akar adni! Akkor nincs szükség a betűből összeállított külső szabályokra sem, mert az én szívembe megfogant Isten magja, és növekszik, és gyümölcsöt hoz, és cselekedetek formájában elkerülhetetlenül a felszínre jön akkor, amikor az Atya akarja, mint egy az Istennel való élő, és személyes közösség következményeként – nem pedig Isten valamely ajándékának kieszközléséhez való előfeltételként!

Az Élő Ige, mint egy szellem-szike behatol a csontok, ízek, velők világáig, a szellemed és a lelked megoszlásáig. Istennek nem pusztán a lényed felszíne kell, nem a külső embered. Nem a pszichéd, ami a világban rakódott rád – testi érzékeléseiden, tapasztalataidon keresztül –, a szellemi gyökeredre, a belső emberre, amit Ő szült, mikor kilehelte magából azt a húsba. Istennek a te valódi személyed kell, a te szíved, és nem a külső okosságod, szépséged, cselekedeteid és szokásaid. Ő nem a testet, a látszatot nézi, mint a Törvény, hanem a lényegedet, a forrásodat kezeli. A lényeged pedig a szellemed, és Ő vele akar elsősorban foglalkozni, a többi, pedig amit ezután teszel vagy cselekszel gyümölcs, vagyis következmény.

Amikor az Atya a saját lényéből töltötte fel az ember – sötétanyagú, e világ káoszporából angyali-, elemi- erőkkel rendezett és szabályokkal összetartott – idő alatt álló törvény-testét, akkor az Ő e világ természetes erői fölött Élő Szelleme egyesült ezzel a fizikai (természetes) alkotó elemekből álló testtel, és létre jött egy nagyon különös új faj! Egy olyan teremtmény született, amihez hasonló addig nem létezett. A Szellem és az anyag találkozásánál megszületett a psziché, és a bukott, halott anyagú test szellemi, isteni, öntudatra ébredt. Ilyen még nem volt, és azóta sincs!

Mutass még egy olyan lényt az EMBEREN kívül, aki fizikai testben van, mégis szellem! Mutass egy olyan lényt, aki így lett teremtve, szülve vagy alkotva! Mutass egy olyan lényt, aki öntudattal rendelkező lélek, vagyis psziché! Csak az ember ilyen egyedi. Testben lévő Isten-képű. Testét a bukott angyalok tudata alá rendezett időzárványba keringő anyagi, elemi erők törvénye uralja és rendezi, miközben ez alatt a test alatt Isten lakik a földi fiában! Még az Isten angyalai is "csak" ki-szolgáló szellemek, akik elküldettek azokhoz, akik az üdvösséget öröklik (Zsid.1:14) – vagyis éppen hozzánk emberekhez –, akiket viszont úrrá tett kezei munkáin. Mi csak látszólag, tehát átmenetileg tűnünk kisebbnek, mint a szellemi univerzum teremtményei (I.Móz.1:28; Zsid.2:7,8)!

FOLYTATÁS jön!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.